Miért nem volt új rész?

Sziasztok!
Elnézést szeretnék kérni hogy ennyi ideig nem volt új rész,de a villám kisebb-nagyobb károkat okozott!Tényleg nagyon sajnálom,és igyekszem miharabb meghozni az új részt!


Remélem nem haragszotok!

5.rész-Csók

-És??Mióta érdekel minket ő mit érez vagy mit akar?Hát én pont leszarom.MIVAN?TALÁN EL AKAROD ENGEDNI HOGY BÖRTÖNBE JUSSUNK?-indult meg felém Niall ökölbe szorított kézzel.
-Mivan szöszi,meg akarsz ütni?Na hajrá!-néztem a szemébe.Niall keze meglendült felém
de mielőtt megüthetett volna,megragadtam a csuklóját.
-Nyugodj már le haver!
-Hallod!Te beteg vagy!Te vagy aki el akarja engedni!-ordítozott.
-Nem,nem mondtam hogy el akarom engedni!De könyörgöm!Láttad már sírni?
-Kit érdekel?Hadd bőgjön.-nézett mélyen a szemembe.
-Khm...Srácok...-halk hangot hallottunk az ajtó felől.
Niall megint rámnézett,a szemei vérben forogtak a dühtől.


*Mady szemszöge*

Niall és Louis egymással szemben álltak egymással.Nagyon úgy tűnt hogy vitatkoztak.
-LOUIS NEM IGAZ HOGY MÉG AZT A HÜLYE AJTÓT SEM TUDOD BEZÁRNI RÁ!-Niall olyan hangosan ordított hogy beleremegtem.
-Fiúk,nyugi van. Mostmár úgyis tökmindegy. -szólt közbe Zayn.
-Még később beszélünk erről.-köpte oda Niall Louisnak aztán megindult felém.Megragadta a karom a könyököm felett aztán rángatni kezdett a folyosón. Szótlanul tűrtem,bár lett volna mit mondanom.
Hirtelen lefékezett,és nekinyomott a falnak.Szemeimet nagyra nyitottam.
-Mi volt ez az egész?-kérdezte közel hajolva az arcomhoz.Egyik kezét megtámasztotta a falon,a másikat a vállam mellett.
-Mi-mire gondolsz?
-Mi történt közted és Louis között?-emelte meg a hangját.
-Semmi.Minek kellett volna?-kellemetlenül éreztem magam attól hogy ilyen közel volt hozzám.
-Semmi?Akkor?Mit csináltál vele amitől ennyire megsajnált?
-Fogd már fel hogy semmi sem történt!Talán belé még szorult egy kis empátia,ami rólad nem mondható el!-kiáltottam.Ahogy kimondtam megbántam a szavakat.Niall szemei nagyra nyíltak,attól féltem hogy ott helyben felpofoz.
-Néha nem tudnád befogni a pofád??!!-ordította az arcomba.
-Niall,engedj el!-kezeimmel megtoltam erős mellkasát,mire ő egyik kezemet a fejem fölé,a falhoz szorította,míg másik karomat a testem mellé.Aztán....aztán megcsókolt.Nem egy gyengéd,érzelmes csók volt,inkább a felgyülemlett feszültség irányított,teljesen elpirultam. Niall kissé elhúzódott tőlem.
-Na mivan,már nem akarod hogy elengedjelek?-nézett rám kacér mosollyal.
Mikor kicsit magamhoz tértem,ő már elengedte a kezeimet,és a vállaim felett támasztotta a sajátjait.Újra taszítottam egyet rajta mindkét kezemmel,mire ő újra a falnak lökött.Hátam erőteljesen csapódott neki...
-Mondom,már nem akarod hogy elengedjelek?-sziszegte a fogai között.
-Mondom de!-sziszegtem vissza.
-Rossz válasz.-mondta és minimálisra csökkentette a közöttünk lévő távolságot.
-Ha azt mondom de,elengedsz?-kérdeztem.
-Hiányzott ez az éned.Jobb mint a kis beszari.-mosolygott féloldalasan még mindig.
-Szóval?
-Nem ígérhetek neked semmit.-Annyira közel volt,hogy éreztem a leheletét.Elfordítottam a fejem oldalra...
-Nézz a szemembe.
-Nem-válaszoltam szűkszavúan.
-Nézz a szemembe.-ismételte meg.
-Nem.-mondtam normál hangerővel.
-MONDOM NÉZZ A SZEMEMBE!-ordította.
Visszafordítottam a fejem ezzel újra a lehető legkisebbre csökkentve a távolságot és belenéztem a kék szemeibe.
-Szóval?-kérdezte.
-Még mindig azt akarom hogy engedj el.
Niall arckifejezése dühösbe váltott át.Megragadta felkarom majd belökött a szobámba.Térdre zuhantam.Hallottam ahogy kattan a zár,majd dühös trappolásba kezd.Felmásztam az ágyamra,és újra az ablakon kezdtem kibambulni.

**********************************************************************
-Inkább örülnél neki hogy nem ütöttem meg.Nagyon ott tartottam már.-mondta Niall kicsit magasabb hangerővel az átlagnál.
-Jójójó,nem szóltam.-mondta...Louis.Azt hittem,legalább benne megbízhatok egy kicsit.Fény tört be a szobába,aztán mögém léptek.